Pomogáts Béla halálára

Pomogáts Béla, Alapítványunk 2023. május 1-én elhunyt elnöke irodalomtörténészként,
kritikusként és irodalomszervezőként egyaránt kiemelkedő alakja volt az elmúlt hatvan év magyar kultúrtörténetének. Könyveiben, tanulmányaiban és kritikáiban a XX‒XXI. századi magyar irodalom számos alkotójának és alkotásának szentelt figyelmet. Szellemiségének vezérlő elvei a minőség- és közösségelvűség, a klasszikus értelemben vett humanitas iránti elkötelezettség voltak, melyeket a legnehezebb körülmények között sem adott fel.

Megkülönböztetett figyelmet fordított a határon túli, azon belül elsősorban a nyugati és az
erdélyi magyar irodalomra, valamint a dunántúli, pannonnak nevezett kultúrtájra és annak alkotóira. Az egyetemességre nyitott regionalitás, a genius loci, a sovinizmussal szembenálló, a másikra szeretetteljes érdeklődéssel tekintő, öntudatos patriotizmus mind olyan kérdések, amelyek szinte valamennyi művében foglalkoztatták.

Köteteit, szervezeti tagságait, szakmai és társadalmi elismeréseit számba venni szinte
lehetetlen. Intézmény- és irodalomszervezői tevékenységét, dunántúli, közelebbről somogyi elkötelezettségét megjelent munkáin túl jól példázza, hogy 2008 és 2014 között a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, 2005-től haláláig a Takáts Gyula Irodalmi Alapítvány elnöki tisztét töltötte be.

Emlékét, szellemi örökségét megőrizzük.

Tisztelettel és szeretettel búcsúzunk!
A Takáts Gyula Irodalmi Alapítvány kuratóriuma

Egy Csokonai összejövetelen Major-Zala Lajos hévízi házában. Balról: Laczkó András, Tüskés Tibor, Péntek Imre, Cséby Géza, Pomogáts Béla, Takáts Gyula.

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Halmai Tamás: Az orfeuszi nádasok felett

2023. március 2-án jelent meg Alapítványunk kiadásában Halmai Tamás Az orfeuszi nádasok felett. Takáts Gyula drangalagi költészete című kötete.

Takáts Gyula (1911–2008) kései költészete Drangalag eszményét s Csu Fu alakját ajándékozta az irodalmi utókornak. Egy fényektől barázdált lelki tájat – benne a bor- és versbarát kínai költővel. Halmai Tamás versolvasó esszéi ennek az orfikus poétikának a részleteire kíváncsiak – hogy az Egészről (az Egyről, a Mindenről) szerezhessenek
tudomást. Olyan verskultúrát elemez Az orfeuszi nádasok felett, mely a környezeti válság korában minden korábbinál érvényesebb üzenetekkel szolgálhat, s a kortárs ökolírai törekvések közt is méltán elhelyezhető.

A kötet 200 példányban jelent meg, könyvesbolti forgalomban nem kapható, az érdeklődők további információt a stamlerabel@gmail.com e-mail címen kaphatnak. Reményeink szerint a közeljövőben kötetbemutató is lesz, addig is örömmel osztjuk meg a kiadványt az alábbi képre kattintva elérhető pdf formátumban.

 

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Takáts Gyula Fonyódja – Fonyód Takáts Gyulája

Tekintettel arra, hogy az alábbi előadás a szerző nevének feltüntetése nélkül került fel az internetre, szükségesnek látjuk néhány pontosító adat, valamint a szerző nevének közzétételét. Kérjük, hogy aki a továbbiakban terjesztené, megosztaná, vagy bármilyen módon hivatkozna erre az anyagra, szíveskedjék a szerzőséget és a lent közölt adatokat is feltüntetni. Köszönjük.
A „Takáts Gyula Fonyódja – Fonyód Takáts Gyulája” című előadás 2011. április 11-én, a Költészet Napján hangzott el a fonyódi Városi Könyvtárban.
Szerzője Parill Orsolya, Takáts Gyula jogutódja, aki 2008–2015 között a Takáts Gyula Irodalmi Alapítvány ügyvezetői tisztségét is betöltötte.

Az előadásra készített diasor az alábbi szövegre kattintva megtekinthető.

Takáts Gyula Fonyódja – Fonyód Takáts Gyulája

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Tíz éve hunyt el Takáts Gyula – Megemlékezés-sorozat Kaposváron

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Szoboravatás Takáts Gyula szülővárosában

 

“Hajdan, ahány volt Somogyban a völgy, annyi volt a rakoncátlan patak is. Ilyen, itt-ott már hegyvidékbe sötétülő, déli egű kék vidék az én szülőföldem. Ennek a tájnak az északkeleti részén születtem. Külső-Somogynak jelzik a térképkészítők, de honnan veszik, nem tudom, mert népünk ajkán sohasem hallottam ezt? Közel a tolnai határ. A dombok szinte már hegyek és ott, ahol a legmagasabbak, az Öreghegy, a Csibehegy, és a Kilátópuszta szárnya alatt egy széles völgyben füstölög Tab, az én községem. Itt apai nagyapámnál, az öreg házban születtem. A kémény parázsfogójáról, ha képzeletben egy tíz kilométer sugarú kört rajzolnék, akkor a gyermekévek játszókertjét kanyarítanám ki szülőföldem tájáról. Itt tettem a földre lábam, és itt ágaskodtam a gyümölcs után, amely az ég felől hajolt reám.”

Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. Szépirodalmi, 1971, Budapest,  7.

 

Kategória: meghívó | Címke: , , | 1 hozzászólás